Tudásunk és menedzselése

Absztrakt

A XXI. század a tudás társadalma lesz. Az adódó új lehetőségeket azonban csak azok tudják majd kihasználni, akiknek korszerű a tudásuk, és azt hasznosítani is tudják. Igaz ez az egyénekre, cégekre és nemzetekre egyaránt. Egyének esetén jelenti ez az élet végéig tartó tanulás elkerülhetetlenségét, nemzetek esetén pedig az olcsó munkaerő alapján történő versenyzés helyett a tudással, kreativitással, innovációval, és az ezeket mozgósítani tudó vállalkozószellemmel való versenyzést. A cégeknél pedig a stratégiai hangsúlyokban és a vezetési módszerekben lesz szükség változásra ahhoz, hogy a változó körülmények között tartósan sikeresek maradhassanak. A stratégiaalkotás menetében a versenyképesség megőrzését biztosító legértékesebb erőforrásnak a nagytudású és a cég iránt elkötelezett szakember lép elő, akit már nem lehet a hagyományos "ösztönző-büntető" módszerekkel irányítani. Ezek a módszerek ugyanis abban a korban alakultak ki, amikor a vezetők még abban hittek, hogy a cég olyan mint egy gép, amelyet megfelelően kell olajozni, a belekerülő szennyeződést el kell távolítani, a megfelelő gombokat jól kell nyomkodni, és akkor nem lehet baj. A mai kor azonban ennél sokkal bonyolultabb, áttekinthetetlenebb, és a változások egyre nehezebben jelezhetők előre. Ebben a helyzetben öngyilkosság ha az emberi agyat egy cégnél kényszerpályára próbálják állítani, és a szakemberektől elsősorban azt várják el, hogy a vezetők „jó követői" legyenek A sikerhez értékelni, hasznosítani és folyamatosan növelni kell a szakemberek tudását. Továbbá bátorítani kell az önálló véleményalkotást, a kritikát, a meglévőnél jobb gyakorlatok állandó keresését.