Kínáról - beruházóknak

Absztrakt

A következetes makrogazdasági politika, a megfelelő mértékben szigorított fiskális politika és a felgyorsított szerkezeti átalakítás a gazdaságban lehetővé tette Kína számára a stabil növekedést alacsony infláció mellett.
A statisztikai adatok szerint az áruellátás jelentősen nőtt a stabil növekedés eredményeként. Az előzetes adatok szerint a GDP növekedése 1997-ben 8.8 % volt. A gabonatermelés az 1996. évi szinten alakult az őszi vetésterület csökkentése és a termelt gabonaféleségek arányának változtatása következtében. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés stabil növekedést mutatott a kiegészítő gazdasági tevékenység fejlődése eredményeként a falugazdaságokban.
A kínai gazdaság alapvető problémája 1997-ben megváltozott, a hangsúly a mennyiségi ellátásról a gazdasági szerkezetre helyeződött át. A gazdaság irányításnak így a szerkezet-átalakításra kell koncentrálnia. Az alacsony infláció eredményeként a szakértők 1998-ban a makrogazdasági ellenőrzésben hangsúlyváltást javasolnak, hiszen a túlszabályzás következtében a gazdasági növekedés lelassulása következhet be.
A GDP növekedése az előző évi 9,7 %-ról 8,8 %-ra csökkent. Ezzel a gazdasági növekedés lassulása a veszélyes zónábaért (szakértők szerint a határ Kína esetében 8 %), miközben Pekingnek gyors intézkedéseket kellene hoznia új munkahelyek teremtése, a veszteséges állami vállalatok reformja nyomán kialakuló szociális feszültségek felszámolása érdekében. A belső fogyasztás bővülése az elmúlt években jelentős szerepet játszott a kínai gazdaság kétszámjegyű növekedésében. A fogyasztás 1997 végére azonban visszaesett és ehhez társul még a külföldi tőkebeáramlás lassulása is. Különösen veszélyes helyzet alakult ki a szocialista iparosítás fellegvárainak számító észak-keleti tartományokban. A jelenlegi trend 6-8 hónapos fennállása esetén számolni kell a munkanélkülivé vált tömegek mind gyakoribb megmozdulásaival is.
A szociális problémák kialakulása mellett a gyengülő kínai gazdasági teljesítmény a veszteséges állami vállalatok felszámolásának és a bankrendszer reformjának végrehajtását is veszélyezteti. Ez viszont már kihathat az egész ázsiai térségre, hiszen elkerülhetetlenné teszi a kínai valuta leértékelését az export ösztönzése és ezáltal a növekedés táplálása céljából. Egyúttal viszont súlyosbítaná a már 7 meggyengült dél-kelet-ázsiai gazdaságok válsághelyzetét.