Az innovációs rendszerek irodalmának áttekintése
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.KSZ.I.01Kulcsszavak:
innovációs rendszerek, irodalomelemzés, bibliometriai elemzésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Mára általánosan elterjedt az innováció rendszer-szerű felfogása, miszerint az innováció nem elszigetelt vállalatok teljesítményének eredménye, hanem egy adott intézményi környezeten belül a különböző szereplők interakciói során megvalósuló jelenség. A tanulmány célja ennek a koncepciónak a bemutatása, és a nemzeti, regionális, technológiai, valamint szektorális innovációs rendszerek szakirodalmon belül elfoglalt pozíciójának feltárása. Ezen felül arra keressük a választ, hogy milyen új kihívásokkal kell megküzdenie az innovációs rendszerek elméletének ahhoz, hogy továbbra is releváns elemzési keret maradjon.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány egy szakirodalmi elemzés, amely három részből épül fel. Először bemutatásra kerül az innovációs rendszerek négy típusa a különböző irányzatokat megalapozó publikációk alapján. Ezután bibliometriai eszközökkel elemezzük a szakirodalom alakulását és a különböző innovációs rendszer-típusok egymáshoz való viszonyát. Végül az innovációs rendszerek új elméleti kihívásait ismertetjük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy alapvetően dinamikusan növekedett az elmúlt három évtizedben az innovációs rendszerek irodalma, de az utóbbi néhány évben megtorpanás tapasztalható. Ez alapján úgy tűnik, hogy az innovációs rendszer koncepció már túl van a legdinamikusabb terjedésén. Emellett számos kihívással kell megküzdenie annak érekében, hogy releváns elemzési keret maradjon. Ehhez kapcsolódóan a társadalmi és környezeti hatásokat is figyelembe vevő irányzatok integrálására több megközelítés is született.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az innovációs rendszer, mint elemzési keret megújításra szorul, de még mindig széles körben elterjedt, releváns koncepcióról van szó. Az eddigi törekvések mellett szükség van további kutatásokra, amelyek arra irányulnak, hogy az innováció szélesebb körű értelmezése is lehetővé váljon ebben a keretrendszerben.
Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú „Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek” című projekt keretében jött létre.
