Vállalkozók, vállalkozások és innovációk Pécsett a dualizmus korában

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

Megvizsgálni, hogy a 19. századi gazdasági modernizáció (a nyugati iparosodás, technikai átalakulás, gyáripar létrejötte) hogyan ment végbe Közép-Európában, s azon belül Magyarországon, Pécs városban, s milyen technikai innovációk jöttek létre a pécsi vállalkozók által.

ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

Szakirodalmi, gyártörténeti irodalom áttekintése. Gyűjteményes kötetekben megjelent források, foglalkozási és népszámlálási statisztikák, visszaemlékezések, valamint levéltári kutatásaim adatainak beépítése. Az elemzési keret az egyes vállalkozások története. Öt olyan vállalkozást mutattam be, amelyek gazdasági hatásai hosszú távon is meghatározták Pécs működését. Struktúraelemzést végeztem, a vállalkozó és a vállalkozás rendszerét együtt vizsgálva.  

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az osztrák Dunai Gőzhajózási Társaság (DDSG) 1852-től a nagyüzemi szénbányászat elindításával, a modern technikai háttér megteremtésével a legnagyobb üzemmé vált Pécsett. A 20. század elején 4000 embert foglalkoztatott, s fejlesztéseivel (vasútépítés, villamos erőmű stb.) a város lakossága is sokat nyert. A Zsolnay-gyár neve is hamar összeolvadt Péccsel. Zsolnay Vilmos technikai innovációival (eozin, pyrogránit stb.), termékeivel világhírű vállalkozóvá vált. A dualizmus korában alapozódott meg a „pécsi kesztyű” fogalma. Hamerli János hozta létre az első kesztyűgyárat az országban. Az Angster-orgonák 150 éve szólnak a világon. Az Angster József alapította vállalat felfutása a 19. század vége felé ment végbe, s technikailag Európában a csúcsot jelentette. Az igen sokoldalú Engel Adolf vállalkozásai főleg a pécsi fürdőélet (Balokány), a faipar, az építőipar és a komlói szénbányászat elindítása kapcsán hozott sokat.  

GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK

Az innovációkat és a gazdasági fejlődést elősegítette a korszakra jellemző liberális gazdaságpolitika, a szabad vállalkozói környezet, a Monarchia hatalmas piaca, a technikai kreativitás, a vállalkozói attitűd léte, s a lakossági igényszint emelkedése.

Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú „Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek” című projekt keretében jött létre.