Melyik város rendezhet olimpiát?

A kiválasztás első köre a 2012-es olimpia példáján és amit Magyarország tanulhat belőle

Szerzők

  • Tamás Balog Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) üzleti kommunikáció szak

Absztrakt

Az olimpiákat és azok helyszíneit, lehetséges helyszíneit vizsgálva elengedhetetlen, hogy megértsük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (International Olympic Committee - későbbiekben NOB) döntéshozatali folyamatát. Ez két fontosabb fázisból áll. Az első jóváhagyja a jelöltséget, a másodikban pedig megtörténik a rendező város kiválasztása. Mivel Budapest neve is felmerült, mint lehetséges pályázó a 2020-as olimpiára, mindenképp tanulságos lehet, hogy miként tudjuk az első kört „túlélni”. Jelen cikk a 2012-es olimpiai kiválasztási folyamatának első fázisából von le tanulságokat.
A szerző Lausanne-ban, az Olympic Information Center-ben (Olimpiai Információs Központ) és az Olympic Library-ban (Olimpiai Könyvtár) gyűjtött mindehhez információkat, melyekről Magyarországon korábban még nem lehetett ilyen átfogóan olvasni.

##submission.downloads##

Megjelent

2019-10-14

Hogyan kell idézni

Balog, T. (2019) „Melyik város rendezhet olimpiát? A kiválasztás első köre a 2012-es olimpia példáján és amit Magyarország tanulhat belőle”, Marketing & Menedzsment, 42(3), o. 25–34. Elérhető: https://journals-test.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/533 (Elérés: 22 december 2024).

Folyóirat szám

Évf. 42 szám 3 (2008)

Rovat

Olimpia és marketing