Udvari erények és bűnök zooikonológiája

Szerzők

  • Éva Vígh Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Olasz Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2019.06.01.02

Kulcsszavak:

művelődéstörténet, zooikonológia, emblémáskönyv, szimbólum, Itália

Absztrakt

The visual culture of the 16–17th century is certainly one of the most spectacular chapters in the history of iconology and the history of art, literature and culture in general. Special discourses of the 16th century and especially works upon practical use in the theoretical elaboration of iconology had the inclusion of a significant number of animals as attributes. These symbols had become much more frequent, and also more pronounced in terms of variations and modifications than it has been known in research so far. The mentioned emblems preferred to use animals to visualize the virtues to be followed and the vices to be avoided, since animal symbolism was part of the allegorical and moral considerations of the time, thus perfectly suited as a tool of representation for the prevailing social, political, and ideological conditions. 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Éva Vígh, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Olasz Tanszék

DSc, egyetemi tanár

MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatócsoport

##submission.downloads##

Megjelent

2019-09-02

Hogyan kell idézni

Vígh, Éva. (2019). Udvari erények és bűnök zooikonológiája. Per Aspera Ad Astra, 6(1), 31–48. https://doi.org/10.15170/PAAA.2019.06.01.02