Kérészy Zoltánnak, a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem magyar alkotmány- és jogtörténet nyilvános rendes tanárának, az egyházjog és a politika jogosított tanárának életrajzi adattára és életútleírása

Absztrakt

Évek óta foglalkozunk a magyarországi polgári korszak (1848–1944) tudáselitjének, s kiváltképpen az ennek magját képező egyetemi tanárságnak a kutatásával. Az adott időszakban összesen 1044 egyetemi tanár működött Magyarország egyetemein. Rájuk vonatkozóan meglehetősen sok adatot gyűjtöttünk össze. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen szociokulturális, etnokulturális alakzatokból, felekezeti-művelődési tömbökből kerültek a tudáselit csúcsára. Ezért sok adatot gyűjtöttünk a felmenőkről, felekezeti hovatartozásukról, iskolázásukról, foglalkozásukról. Most az Északkelet-Magyarországon született református vallású egyetemi tanárokkal foglalkozunk, akiknek az ősei kivétel nélkül kisnemesek voltak, nagy arányban tanultak a Sárospataki Református Kollégiumban, s többnyire református lelkészként vagy tanárként szolgáltak. Közülük egyedül Kérészy Zoltán lett a pozsonyi, majd a pécsi tudományegyetem tanára. Egyébként ennek az egyetemnek az 1944-ig kinevezett 86 tanára közül mindössze kilencen voltak reformátusok. Érdekes az is, hogy Kérészy, akinek az ősei a 18. század elejétől rendre református lelkészek voltak, a jogtudomány terén a legmaradandóbbat azzal alkotta, hogy megírta a Katolikus Egyházi Jog a Codex Iuris Canonici alapján című művet. Az ő adattárát, életútját igyekeztünk rekonstruálni az adattárainkban korábban kialakított címszavak sorrendjében.