Súrlódás és egyensúlytalanság a lakáspiacon: egy dinamikus modell

Absztrakt

A városi területek lakáspiacát számos országban a klasszikus közgazdasági értelemben vett többé-kevésbé tartós egyensúlytalanság jellemzi. Olyan ,,piaci tökéletlenségek" miatt, mint amilyen a lakbérszabályozás és a cserében mutatkozó súrlódások hogy csak két példát említsünk -, a névleges kereslet és kínálat ritkán találkozik a városi lakáspiac minden szegmentjében. Az egyensúlytalansági helyzetekben tipikus, hogy az árakat olyan állományjellegű jelzések egészítik ki, mint a kiadó lakások aránya az összes lakáshoz és a sorbanállási, illetve keresési idő. Következésképpen kívánatosnak látszik a nem-walrasi egyensúly és dinamika, egy stock-flow modelljének kifejlesztése. Dolgozatunk megvizsgálja hogyan lehet megközelíteni a kérdést ebből az irányból. Nyilvánvaló, hogy az egyensúlytalanság a gazdaság más ágazataiban is releváns kérdés; itt csak a munkaerőpiacot, az oktatást, az egészségügyet és a közlekedést említjük meg. Ezért a lakáspiac formális disequilibrium modelljének szélesebb alkalmazási köre lehet majd. Mindazonáltal a meghatározottság kedvéért az összes értelmezés és taglalás kizárólag a lakáspiac esetére korlátozódik.