A külkereskedelem az ágazati kapcsolatok nyílt statikus modelljében

Absztrakt

Sokat írtak már a külkereskedelem kezeléséről az ágazati kapcsolatok mérlegében; közismert a Központi Statisztikai Hivatal által publikált mérlegek A, B és P változatának értelmezése. Ugyanakkor az ágazati kapcsolatok nyílt, statikus modelljével végzett gyakorlati elemzések és tervszámítások mindeddig csak az A, vagy a B mérlegváltozaton alapultak; mert a modell eredeti alakjában csak ezek befogadására alkalmas. Némi általánosítás szükséges ahhoz, hogy a modell képes legyen befogadni, konzisztens rendben és szerves egységben feldolgozni azt a többlet-információt, amelyet a külkereskedelmi adatok differenciáltabb kezelése - az import-matrixokat tartalmazó C mérlegváltozat - biztosít.
Az itt bemutatandó általánosított modell lehetővé teszi, hogy ábrázoljuk a gazdaság tényleges helyzetét, amikor ugyanis hazai termelés és külkereskedelem egymást kiegészítve, kölcsönös összefüggésben biztosítják a végső felhasználásra kerülő terméktömeget. Emellett meghatározható a gazdaság feltételezett autarkiás állapota, amikor az azonos végső felhasználást kizárólag a hazai termelés fedezné, saját, adott termelési feltételei mellett; továbbá nyilvánvalóan meghatározható a kétféle állapot különbsége, amelyet a külkereskedelmi csere hatásának tekinthetünk.