A termelés dinamikája szervezeti tanulás esetén
Kulcsszavak:
Termeléstervezés, tanulás, optimális irányításelmélet, dinamikus programozásAbsztrakt
Bizonyítékaink vannak arra, hogy a szervezeti tanulás akár 50\%-kal is hozzájárulhat a termelékenység növekedéséhez átlagosan, ehhez persze az is kell, hogy rendelkezzünk termelési folyamatokkal, ahol tanulni lehet. A fejlett társadalmakban megfigyelhető termelői kapacitások kihelyezése csökkenti a tanulás lehetőségét, és növeli a fejlődés lehetőségét azon országokban, ahova a telepítés történt. E tanulmány olyan modelleket hoz létre, melyben a termelékenység alakulása közvetlenül függ a múltban megtermelt termékek volumenétől. Attól függően, hogy az időt folytonosnak, vagy diszkrétnek tekintjük, két modellcsaládot vizsgálunk, és arra az érdekes ellentmondásra jutunk, hogy folytonos időkezelés esetén a termelés dinamikája változatlan, diszkrét esetben viszont csökkenő. Folytonos esetre így mód nyílik arra, hogy egy explicit képlettel határozzuk meg az optimális termelési volument, diszkrét esetre pedig egy dinamikus programozási eljárással optimális megoldást tudunk adni, amikor az időhorizont két periódusból áll.
