Kína útja a szegénységi csapdán át a közepes jövedelmű országok csapdájáig
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2020.21.1-2.1Kulcsszavak:
szegénységi csapda, közepesen fejlett gazdaságok csapdájaAbsztrakt
Ez a tanulmány egy széleskörű – az ökológiai lábnyom elemzésétől a környezeti feltételek biztosításán keresztül az államok foglyul ejtéséig terjedő, egymásra épülő témakörben folyó - kutatómunka terméke. Figyelemmel kísérhetjük Kínának a szegénységi csapdából való kijutását követő gazdasági növekedését, majd elemezzük a közepesen fejlett gazdaságok csapdahelyzetét, ezt követően kitérünk a csapda utáni csapdahelyzet veszélyeire, kihívásaira.
A világhatalommá előrelépő Kína helyzetét különlegessé teszi, hogy nagyhatalmi törekvései miatt ütköznek érdekei az Egyesült Államok birodalomépítési elképzeléseivel. A század végére kialakuló multipoláris világrendben az akkor már egyértelműen a legnagyobb bruttó hazai terméket produkáló Kína mellett India is meghatározó szerepet tölt be, veszélyeztetve az USA második helyét.
Potenciális versenytársaival szemben az Egyesült Államok igyekszik a lehetséges eszközök széles arzenálját bevetni. Ebben számíthat a nyugati civilizáció országainak együttműködésére, támogatására, valamint gyakorlatilag az összes nemzetközi gazdasági, pénzügyi és politikai szervezetre, mivel azok döntéshozó fórumain sikeresen épített ki többséget.
A globalizáció elmélyülésével a nemzetállamok több dimenzióban egyre inkább háttérbe szorulnak, funkcióik egy része fokozatosan átkerül tömörüléseik hatáskörébe. Az így létrejövő tömböket azonos civilizációhoz tartozó országok alkotják. Mivel a civilizációk kulturális entitások, gazdasági, politikai, jogi relációkban csak koordináló szerepet tölthetnek be.