Beküldések

Szerzői útmutatók

1.    Általános információk

A szerkesztőség a magyar helyesírás szabályait és a nyelvhelyességi szempontokat is figyelembe vevő kéziratokat fogad csak be. A kéziratok benyújtása elektronikus úton történik minden év márciusának és augusztusának első napjáig. A kézirat részét képező ábrákat (kép, diagram stb.) számozva, az ábrák címének valamint forrásának megjelölésével, külön fájlban kell benyújtani.

2.    A szöveg formázása

 A kéziratot garamond betűtípussal, 12-es betűnagysággal, 1,15-ös sortávolsággal, 0 térközbeállítással kell megszerkeszteni a sorok végén elválasztás alkalmazása nélkül. A fejezet illetve alfejezet első bekezdésénél behúzást nem kell alkalmazni, de a további bekezdések első sora behúzással kezdődik. A bekezdéseket egymástól térköz nem választja el. A fejezeteket illetve alfejezeteket egymástól egy sorköz választja el. A kézirat elején bal oldalon a szerző neve (a vezetéknév kiskapitálissal, az egész név vastagon szedve), beosztása és intézménye szerepel.

Példa:

Kajtár István

professor emeritus

PTE ÁJK

A szöveg fejezetekre és szükség esetén alfejezetekre tagolódik. A fejezetek (1.) és az alfejezetek (1.1) számozása arab számokkal történik, legfeljebb hármas tagolásig (1.1.1.), vastag betűvel szedve. A fejezetek és alfejezetek számozását rendszerint fejezetcím illetve alfejezetcím követi ugyancsak vastag betűkkel. A szószerinti idézés idézőjel segítségével és kurzív betűtípus használatával történik. Amennyiben a szószerinti idézetben egy szövegrész kimarad, azt (…) jellel kell jelölni. A tartalom szerinti idézeteket a szövegben nem kell kiemelni. A főszövegen belül a nevek és az idegen kifejezések kurzív betűtípussal szerepelnek. Többször előforduló neveket első esetben teljesen ki kell írni, de minden további esetben csak a vezetéknevet kell megadni. A helységneveket a szövegben a magyar írásmódnak megfelelően kell megadni. Az ettől eltérő írásmódot legfeljebb az első említésnél, szögletes zárójelben lehet feltüntetni. Az időpontokat (év, hónap, nap sorrendben) a lábjegyzetekben és szükség esetén az ábráknál arab számokkal, a főszövegben a hónap nevét betűkkel írva kell megadni. Két évszám között hosszú kötőjelet kell alkalmazni előtte és utána szóközzel, míg kötőjellel írt neveknél rövid kötőjelet, oldalszámok között hosszú kötőjelet szükséges írni, az utóbbi két esetben a kötőjel előtt és után szóköz nélkül. Többszerzős művelnél a szerzők neve között hosszú kötőjel áll a kötőjel előtt és után szóközzel. Ha a hivatkozott mű kiadása nem egy helyen történt, a helységneveket hosszú kötőjel választja el a kötőjel előtt és után szóközzel. A kéziratban az ábrák helyét pontosan meg kell jelölni. Ha technikailag megoldható, az ábrákat valamint azok címét és forrását – a külön fájlban benyújtott ábrajegyzéken túl – magában a kéziratban is el kell helyezni.

3.    A tudományos kellékek

A kézirat tudományos kellékei az angol nyelven is közölt cím, 5-10 soros angol nyelvű absztrakt és 3-7 kulcskifejezés (keywords), valamint a jegyzetek, a felhasznált irodalom illetve források jegyzéke és adott esetben a rövidítések jegyzéke. Az angol nyelvű cím, az absztrakt és a kulcskifejezések a kézirat elején, a magyar nyelvű címet követően találhatók.

Példa:

                                      Szakrális kontra szekuláris értékek a polgári modernizáció korában

Sacral contra secular values in the period of the civil modernization

European legal culture is primarily rooted in Roman–Germanic heritage and Jewish–Christian revelation, although it is not intact from Asian and islamic effects. As opposed to the absolute values of the Jewish–Christian culture, from the time of the French Revolution relativism concerning good and bad, right and wrong is trendy. Absolute sacral values and relative secular values differentiated from each other only at the early time of the civil modernization. However when the public life passed into profane, became this distance only exceptional. The combination and rivalry of sacral and secular values are typical up to the present day in Europe.

Keywords: sacral values, secular values, civil modernization, Jewish–Christian legal culture

A kéziratokban kizárólag lábjegyzetek alkalmazhatók. A lábjegyzetek 10-es betűnagyságúak, számozásuk arab számokkal, folyatosan történik. A lábjegyzetekben hivatkozott mű adatainál a szerző vezetékneve (kiskapitális betűtípus), az azt követő vessző, a mű rövidített címe és az oldalszám azelső és a további hivatkozásoknál is 10-es betűnagysággal szerepel.

Példa:

Halmai, Az emberi jogok igazolása 20–37.

A felhasznált irodalom (és ha szükséges, akkor a források) jegyzékében – típustól függően – a művek és források megjelölése az alábbiak szerint, 10-es betűnagysággal szerepel.

Példa:

Novum testamentum Graece. Stuttgart 1983

Ideiglenes Törvénykezési Szabályok. In: Márkus Dezső (szerk.): Corpus Juris Hungarici. Budapest 1896

Ausztriai általános Polgári Törvénykönyv az ezen törvénykönyvre vonatkozó, a függelékben foglalt utólagos rendeletekkel együtt, 2. hiteles kiadás, Pest 1870

Alexy, Robert: Theorie der Grundrechte. Frankfurt am Main 1986

Meszlény Artúr: Magyar Magánjog I. Budapest 1931

adams, John: Értekezés a kánonjogról és a feudális jogról. In: Lévai Csaba (válogatta, fordította, szerkesztette és a jegyzeteket készítette): Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez. Debrecen 1997, 3–24.

Halmai Gábor: Az emberi jogok igazolása. In: Tallár Ferenc (szerk.): Az emberi jogok és az európai tradíció. Budapest 2002, 20–37.

Fenyő István: A polgárosodás eszmevilága útirajzainkban 1848 előtt. Irodalomtörténeti Közlemények 1964/5–6. 603–612.