Véradó vagyok. De miért? Egyetemisták véradási szokásait befolyásoló pszichológiai és személyes tényezők vizsgálata

Szerzők

  • Andrea Béla-Csovcsics Szegedi Tudományegyetem
  • Beáta Vajda Kincsesné Szegedi Tudományegyetem

Kulcsszavak:

véradók, véradói szokások, motiváció, pszichológiai és személyes tényezők, önkéntesség

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A véradók attitűdjeinek és motivációinak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy az őket célzó üzenetek hatékonyan elérjék őket. A szociodemográfiai adatok megfelelő alapot biztosíthatnak ugyan a véradók szegmentálására, azonban viselkedésük magyarázatára közel sem elegendők. Tanulmányunkban ezért a véradási szokásokat befolyásoló pszichológiai és személyes tényezők bemutatására is fókuszálunk, amelyek segítenek motivációik megértésében.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Feltáró mélyinterjús felmérést készítettünk, amelynek során célunk az egyszeri vagy rendszeres véradáson áteső egyetemisták véradási szokásainak, motivációinak és az azt befolyásoló tényezőknek feltárása volt.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Mélyinterjúink segítségével kirajzolódtak a véradók motivációs rendszerében lényeges szerepet betöltő tényezők, amelyek alapján felállíthattuk – kérdőíves tesztelésre váró - kutatási modellünket. Megállapítottuk, hogy a motiváció kialakulásához vezető út első fontos állomása a társas kapcsolódás. A tárgyi ösztönzők a kezdeti véradói motiváció felébresztésében játszhatnak szerepet, rutinos véradóknál azonban már nem. A véradással kapcsolatos viselkedés belső szabályozásúvá válásában kulcsfontosságúak a véradó e viselkedése által közvetíthető értékei. A már fiatalon rendszeresen vért adók motivációi az értékeken és az észlelt kompetencián, énhatékonyságon keresztül érthetők meg igazán. Infrastrukturális és információs tényezők segíthetik – nem megfelelő menedzselésük hátráltathatja – a rendszeres véradóvá válást, míg az egyértelmű akadályok között a tűtől, illetve a szinkopális állapotoktól való félelmet kell megemlítenünk.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A véradóvá válás támogatását már igen fiatal korban, szervezett keretek között érdemes elkezdeni. A pozitív attitűd kialakulásához járulnak hozzá a vér felhasználásáról szóló üzenetek, valamint a felkészült és érzelmi támogatást nyújtó személyzet is. A korcsoport igényeinek megfelelő tárgyi ösztönzők előmozdíthatják a véradóvá válást, de a rutinos véradóknál már sokkal inkább az érzelmi kapcsolódást jelképező tárgyak, illetve az érzelmi többlet válik fontos motiváló erővé.

A kutatást az EFOP-3.6.1-16-2016-00008 azonosítójú, EU társfinanszírozású projekt támogatta.

Szerző életrajzok

Andrea Béla-Csovcsics, Szegedi Tudományegyetem

tanársegéd

Beáta Vajda Kincsesné, Szegedi Tudományegyetem

egyetemi adjunktus

##submission.downloads##

Megjelent

2018-09-01

Hogyan kell idézni

Béla-Csovcsics, A. és Kincsesné, B. V. (2018) „Véradó vagyok. De miért? Egyetemisták véradási szokásait befolyásoló pszichológiai és személyes tényezők vizsgálata”, Marketing & Menedzsment, 52(3-4), o. 61–71. Elérhető: https://journals-test.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1062 (Elérés: 13 november 2024).

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.