A felsőoktatási hallgatók Erasmus-programországokon belüli részképzéses mobilitásának intézményi meghatározói
Kulcsszavak:
Erasmus, felsőoktatás, hallgatói mobilitás, kultúra, intézményekAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A hallgatók nemzetközi mobilitásának fokozása az Európai Unió egyik fontos célkitűzése. A 2009-ben kiadott Leuveni Nyilatkozat azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig az Európai Felsőoktatási Térségben végzett hallgatók legalább 20%-ának legyen külföldön szerzett részképzéses vagy szakmai gyakorlati tapasztalata. A legtöbb Uniós ország ugyanakkor mélyen a kitűzött célszám alatt áll, és az alacsony hallgatói érdeklődés miatt az is gondot okoz, hogy az ország Erasmus-típusú hallgatói mobilitásra rendelkezésre álló ösztöndíjkeretét teljes egészében felhasználják. Tanulmányunk néhány olyan lehetséges tényezőre hívja fel a figyelmet, ami megnehezíti az EU tagok számára, hogy jelentősen megemeljék a kiutazó hallgatói létszámot.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az elméleti háttér áttekintése és a nemzetközi mobilitást leíró legfontosabb statisztikák ismertetése után tanulmányunkban a felsőoktatási rendszer intézményi összetevőihez köthető tényezők nemzetközi mobilitásra gyakorolt hatását elemezzük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az Erasmus-típusú hallgatói mobilitás magyarázói között a kulturális faktorok tűnnek a legmeghatározóbbnak, így különös az elnéző/visszafogott attitűd, és a bizonytalanságkerülés. Eredményeink alapján hazánkban az Erasmus folyamatok (kiutazás, tárgyválasztás, kint tartózkodás) jobb megtervezésével, és a jövőbeli karrierlehetőségekhez való hozzájárulás hangsúlyozásával lehetne fokozni a kiutazó hallgatói mobilitást.
GYAKORLATI/GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK
Az elvégzett vizsgálatok egyik tanulsága, hogy az Erasmus program európai népszerűsítése során reagálni kell az európai országokban tapasztalható kulturális sokszínűségre. Az egységes kommunikáció, promóció, irányvonalak helyett nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő programokat célszerű kidolgozni.
A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.
