A magyar társadalom szubjektíven megítélt egészségi állapota és az egészségüggyel kapcsolatos intézményi preferenciák

Absztrakt

Jelen tanulmány a magyar társadalom szubjektiven megítélt egyészsági állapotát és az egészségügyi reform egyes lehetséges elemeiről alkotott véleményeket mutatja be a Tárki 2002-ben felvett adatai alapján. Az egyes társadalmi csoportok egymástól eltérő egészségi állapota, morbiditási és mortalitási rátája már „évszázados” kutatási téma, sőt, némi túlzással a szociológia egyik első témájának is nevezhetjük. Elég csak a 18-19. századtól kezdve felduzzadt városi ipari munkásság „újszerű”, ámde egészségtelen életmódjáról, életkörülményeiről szóló, ma már közhelyszámba menő megfigyelésekre gondolni. A társadalmi egyenlőtlenségeknek az egészségi állapotban való manifesztálódása az óta is folyamatosan kutatott és megfigyelt, a mindenkori társadalmi változások függvényében alakuló jelenség, éppen ezért időről időre érdemes megvizsgálni, hogy miképp alakul egy adott társadalom és a benne lévő, egymástól nagyon eltérő csoportok egészségi állapota.