Fontos élelmiszerpiacaink: a CEFTA országok
Absztrakt
A magyar agrárexportnak fontos és hagyományos piacai a szomszédos országok, amelyek egy részével a természeti és történeti kapcsolatokon kívül 1991 óta szabadkereskedelmi egyezmény is összeköt bennünket. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) kettős célkitűzéssel hozták létre: egyrészt a tagállamok közötti kereskedelem liberalizálásának szándékával, másrészt ezen országok EU-csatlakozásának megkönnyítése céljából. A CEFTA többségében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azonban eddigi működése nem volt zökkenőmentes. Növekedett ugyanis az országok egymás közti kereskedelme és ezen belül az agrártermékek forgalma is, ugyanakkor azonban történtek barátságtalan lépések is az egyezmény agrárexportőreivel, különösen éppen hazánkkal szemben. Ezek a lépések elsősorban a magyar gabonaexport korlátozására irányultak valamennyi CEFTA ország részéről és ezáltal nyilvánvalóan kevésbé nőtt agrárkivitelünk, mint amennyire nőhetett volna az egyezménnyel egyébként ellentétes vám- és nem vámjellegű korlátozó intézkedések nélkül. Cikkünkben röviden áttekintjük a CEFTA létrejöttét és kibővülését, továbbá a CEFTA országok gazdasági helyzetét, különös tekintettel a mezőgazdaságra és a külkereskedelemre, az agrárkülkereskedelem liberalizálásának folyamatát és Magyarországnak az egyezmény többi országával folytatott agrárkülkereskedelmét, beleértve az utóbbi, alig több, mint egy év importkorlátozó intézkedéseit is.
