Az overtourism érzékelt társadalmi és kulturális aspektusai az ázsiai és európai egyetemi hallgatók körében

Szerzők

  • Róbert Kiss I-Shou University, Department of International Tourism and Hospitality
  • Mátyás Hinek Budapesti Metropolitan Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.03.03

Kulcsszavak:

tömegélmény, overtourism, látogatói élmény, desztináció- és látogatómenedzsment

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

Jelen tanulmány a Z generáció képviselőinek preferenciáit és attitűdjeit vizsgálja az overtourism („túlturizmus”) jelensége kapcsán, ázsiai és magyar egyetemi hallgatók körében.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A vizsgálat „cross-cultural study” jelleggel Tajvanon és Magyarországon került lebonyolításra, ázsiai és európai egyetemi hallatók körében, fókuszcsoportos interjúk keretében. Az interjúkat az ázsiai csoportok körében angolul, a magyar csoportok körében magyarul történtek, összesen 37 interjúalany csoportos megkérdezésével.

A vizsgálat tárgyát képezte, hogy hogyan hat a fiatalokra a tömeg, hogyan viselkednek zsúfolt helyeken és helyzetekben, illetve, ha az utazásaik során megtapasztalták overtourism jelenségét, akkor erre hogyan reagáltak, valamint ez az élmény hogyan befolyásolja a jövőbeni utazási preferenciáikat és döntéseiket.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A vizsgálatból kiderült, hogy a tömeg minden interjúalanyunkat taszítja, még akkor is, ha egyébként a tömeggel kapcsolatban pozitív élmények is előfordulnak, sportesemények, vagy spirituális összejövetelek kapcsán. Különösen az európai hallgatók tapasztalták már utazásaik során a tömeg, és az overtourism jelenségét, a népszerű európai desztinációkban, és volt olyan interjúalany, aki megélte, hogy az overtorurism jelenség olyannyira rombolja a látogatói élményt, hogy nem vágyik vissza a felkeresett desztinációba. Ennek ellenére a fiatalok utazni vágynak, a zsúfoltság, az overtourism jelensége önmagában nem riasztja el őket az utazástól, különösen, ha azt az utazást „egyszer az életben” jellegű élményként élik meg. Látogatóként, utazóként nem tudtak tanácsot adni abban a tekintetben, hogy hogyan lehetne kezelni az overtourism jelenségét, véleményük szerint ebben a desztináció menedzsmentjéért felelős szervezeteknek és intézményeknek van felelőssége.

JAVASLATOK

Bár a kvalitatív kutatás eredményei nem általánosíthatók, de interjúk eredményei arra utalnak, hogy a fiatal turisták oldaláról nem várható önkorlátozás, így a desztinációmenedzsmenteknek szükséges a tömegturizmust jelenleginél hatékonyabban és korszerűbben kezelni különös tekintettel a hosszú távú fenntarthatóságra.

Szerző életrajzok

Róbert Kiss, I-Shou University, Department of International Tourism and Hospitality

Assistant Professor

Mátyás Hinek , Budapesti Metropolitan Egyetem

intézetvezető főiskolai tanár

##submission.downloads##

Megjelent

2020-08-12

Hogyan kell idézni

Kiss, R. és Hinek , M. (2020) „Az overtourism érzékelt társadalmi és kulturális aspektusai az ázsiai és európai egyetemi hallgatók körében”, Marketing & Menedzsment, 54(3), o. 29–38. doi: 10.15170/MM.2020.54.03.03.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek