A pénzmennyiség összetételének differenciaegyenlet-rendszeréről
Absztrakt
A Szigma hasábjain megjelent előző cikkünkben a pénz és a hitel mozgását egyenlegváltozásában vizsgáltuk, s lényegében az országos hitelmérleget fogalmaztuk meg időeltolódásos modell formájában. Ezúttal pontosabban követjük a valóságos pénzfolyamatokat, és nem csupán a teljes pénzállomány, hanem a belső összetétele változását is megfigyeljük és ábrázoljuk. A pénz mozgása állandó változások sorozata, ami a pénz forgalomba hozása (nyomás) és a forgalomból való kivonása (szívás) intenzitásának megfelelően forgalmi folyamatok révén, de végeredményben állományváltozások formájában mutatkozik meg a mérési időpontokban. A pénzállomány - mobilitását tekintve - az elköltés vagy megtakarítás céljától függően legalább két nagy csoportra osztható. Az első csoportba tartozik az a mennyiség, amely a fizetési forgalom lebonyolítására, az ügyletek kiegyenlítésére szolgál (aktív pénz); a másodikba pedig az, amely egy adott egységnyi időszakban (általában egy év) nem vesz részt a kötelezettségek teljesítésében, hanem mozdulatlanul hever megtakarítások formájában a bankszámlákon, takarékbetétben vagy akár készpénz.hen (inaktív pénz). A jelen cikkben kísérletet teszünk a pénz ősszetételváltozásának modellszerű bemutatására, megfogalmazva azokar a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek a pénzügyi egyensúly fennrnaradása vagy létrehozása érdekében. Végül pedig számításokat végzünk a matematikailag leírt modellsegítségével a gyakorlati felhasználás lehetőségének igazolására.
