Visszavásárlási kockázat értékelése korrelált biztosítási kockázatoknál
Kulcsszavak:
visszavásárlási kockázat, aktuáriusilag korrekt ár, modellezés, Szolvencia IIAbsztrakt
A Szolvencia II szabályozás várható bevezetésének hatására az utóbbi években megnövekedett a különböző kockázatok minél pontosabb modellezésének igénye a biztosítók részéről. Cikkünk célja a biztosítók visszavásárlási opcióval érintett területen felmerülő visszavásárlási kockázat modellezési lehetőségeinek, valamint a szakirodalomban már egy ismert modell lehetséges fejlesztésének, továbbgondolásának bemutatása. Ehhez először is röviden bemutatjuk Loisel-Milhaud [2012] eddigi eredményeit, kiegészítve azt a szerzőpáros vizsgálatának fókuszába nem kerülő, saját számításokon alapuló paraméterbecslés eredményeivel. A későbbiekben megmutatjuk, hogyan lehet Grosen-Jørgensen [1999] modelljét egy eltérő, vegyes biztosítási keretrendszerben kezelni és így a visszavásárlást, mint egy biztosítási termékhez kapcsolódó opciót beárazni. Ezt követően pedig bemutatásra kerül, hogyan lehet a módosított keretrendszerben tárgyalt Grosen-Jørgensen [1999] modellbe Loisel-Milhaud [2012] eredményeit beépíteni a stressz időszak során felmerülő visszavásárlási döntések közötti korrelációval kapcsolatban. A cikkben azt állítjuk, hogy az így továbbfejlesztett, kombinált modellel a visszavásárlással, mint az ügyfél által lehívható opcióval rendelkező termék aktuáriusilag korrekt árának (actuarially fair price) meghatározására egy pontosabb, az árat mozgató külső tényezők szélesebb körét megragadó eszközhöz jutunk.
