Pizzas and Marketing Communications: The Ups and Downs of a Family Business
Abstract
Diák voltam Oxfordban, és egy nyugdíjas tűzoltó és háztartásbeli felesége adtak szállást. Az egy nyugdíjból ketten még Angliában sem tudtak megélni, ezért kisvállalkoztak: telefonos rendelések alapján működő pizzériájuk volt Oxford egyik elővárosában, Kidlingtonban. És nagyon nem ment a bolt. A joviális tulaj, akit egy idő múlva Daddynek szólítottam, naponta panaszkodott a csekély forgalomra. Megmutatta az üzleti könyveket, amiből kiderült, hogy a jobb heteket 20-30 fontos nyereséggel zárják, gyakran van veszteség, de a legtöbbször a nullszaldó jön ki. Soha nem gondoltam, hogy egyszer egy fejlett kapitalista országban szükség lehet a közreműködésemre, hogy az itthon szerzett marketingkommunikációs tapasztalataimból Nyugaton is profitálhatok, ezért kicsit bizonytalanul felajánlottam Daddynek, hogy nézzük át együtt az üzletet.
