A tudásalapú fejlődés lehetőségei az EU lemaradó régióiban

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

Napjainkban a tudásalapú fejlődés mint cél egyre hangsúlyosabb az Európai Unión belül. Nem csak a fejlett, de a lemaradó régiók számára is fontos az innovativitás és ezáltal a versenyképesség növelése. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kevésbé fejlett régióknak számos kihívással kell szembenézniük ezen a területen. A tanulmány célja, hogy bemutassa azokat a tényezőket, melyek hátráltatják, illetve azokat a javaslatokat, melyek segíthetik a lemaradó régiókat a tudásalapú felzárkózás elérésében.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A tanulmányban alkalmazott módszertan a szakirodalmi feldolgozás. A szakirodalom alapján összegyűjtésre kerültek azok a tényezők, melyek gátolják a lemaradó régiókban a tudásalapú fejlődést, továbbá azok a fejlesztési javaslatok, melyek kifejezetten ezeket a régiókat támogatják.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A szakirodalom alapján jól körvonalazódnak azok a tényezők, melyek akadályt jelentenek a lemaradó régiók számára a tudásalapú felzárkózás során. Ilyen például az elégtelen humán tőke kapacitás, a gyenge vállalati szféra, az elégtelen minőségű intézményi környezet, a rögzült sémákból való kitörés nehézsége, a K+F kiadások alacsony szintű megtérülése és sok esetben a régiók történelmi múltja. A problémák feloldására számos javaslat született, mint például az abszorpciós kapacitások növelése a külső tudás átvétele érdekében, erős vállalkozói ökoszisztéma kialakítása, az intézményi környezet fejlesztése, a régió sajátosságaihoz illő innovációs politika megválasztása. Emellett az egyetemekről kiinduló pozitív hatások is meghatározók lehetnek, bár törekedni kell arra, hogy az innovációs rendszer minden szereplője megfelelő képességekkel rendelkezzen, és együttműködjön a régió fejlődése érdekében.

GYAKORLATI JAVASLATOK

Annak ellenére, hogy jelentős hiányoságokkal rendelkeznek ezen a területen, a lemaradó régióknak is törekedniük kell a tudásalapú fejlődésre. Mivel speciális kihívásokkal néznek szembe, nem elegendő a fejlett régiók gyakorlatait átvenniük, hanem a fejlesztéspolitikájukat a saját kapacitásaikhoz kell igazítaniuk.

Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú „Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek” című projekt keretében jött létre.