Evési magatartás vizsgálata a DEBQ skála alapján komplex megközelítésben, avagy az evési stílusok és a háttérváltozók közötti kapcsolat vizsgálata
Kulcsszavak:
étkezési stílusok, holland evési viselkedés kérdőív (DEBQ), érzelmi evés, visszafogott evés, külső hatásokra történő evés, egészséges életmód, nassolásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Az elhízás a fejlett országokat érintő népbetegség. A nemzetközi és hazai szakirodalomban több kutatás foglalkozik az egészségmagatartás dimenzióinak vizsgálatával komplex megközelítésben, vagy egyes kiemelt területekre (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás, élelmiszerfogyasztás) fókuszálva. Az élelmiszerfogyasztás vizsgálatához kifejlesztett tesztek közül az egyik leggyakrabban használt a holland evési magatartás kérdőív (DEBQ) három evési stilust azonosított az elhízott és normál testsúlyú célcsoportokra: (1) érzelmi evés, (2) visszafogott evés és (3) külső hatásokra történő evés. A tanulmány célja a holland evési magatartás kérdőív (DEBQ skála) adaptálási lehetőségének bemutatása.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kvantitatív megkérdezéses kutatás, az empirikus kutatás keretében 404 felnőtt egyént sikerült elérni, nőt és férfit az X, Y és a Baby Boom generációból.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Empirikus vizsgálatunk során sikerült igazolni az érzelmi és a visszafogott evési stílust, viszont a külső hatásokra történő evés esetében három eltérő faktort azonosítottunk, az íz-, illat- és szociális hatás tényezőket. Akiknek fontos az egészséges élet, azok visszafogott evéssel jellemezhetőek. Az, aki elégedett a testsúlyával, arra nem jellemző a visszafogott evés. A külső hatások közül az ízhatás és az étel szeretete között találtunk pozitív korrelációt, a többi hatás esetében nincs igazolható lineáris kapcsolat. A visszafogott evés, illetve az illat- és szociális hatás tekintetében szignifikáns az eltérés a keveset és a sokat nassoló között.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás jövőbeli iránya a fogyasztók evési magatartása alapján történő szegmentálása, illetv e a rájuk irányuló marketingprogramok kidolgozása. A komplex, azaz a teljes változórendszert tartalmazó kutatás célja a későbbiekben mindenképpen az eltérő fogyasztói csoportok azonosítása és marketing szempontból kezelhetővé tétele. Érdemes arra fókuszálni, hogy az alapvető demográfiákon túl milyen egyéb tényezők határozzák meg az evési magatartásunkat. Felhasználva jelen empirikus kutatás eredményeit kialakíthatunk egy olyan általános/specifikus stratégiát, amellyel középpontba állítva a fogyasztót megfelelően érhetjük el őket.
