Az értékteremtési folyamat időkomponensekre bontásának pénzügy-matematikai aspektusai
Kulcsszavak:
diszkontált cash-flow (DCF) módszer, kétfázisú modell, piaci kamatláb, növekedési ráta, érték-hozzájárulásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A vállalatértékelésben alkalmazott kétfázisú értékelési modellek a vállalat által a jövőben várhatóan realizált végtelen hozamáramot két komponensre bontják: egy véges és egy végtelenbe nyúló hozamsorra. A teljes hozamsor jelenlegi értéke az említett két komponens jelenértékeiből tevődik össze. Az egyes komponensek értéke és azok egymáshoz viszonyított aránya különböző feltételek között értelemszerűen eltérő módon alakul. Tanulmányunkban bizonyítjuk, hogy a konstans és a mértani haladvány szerint növekvő kétfázisú modelleknél a véges és a végtelen szakasz érték-hozzájárulása között determinisztikus kapcsolat áll fenn, amely független a járadékszámítás módjától, továbbá az egyes modelleknél különböző hosszúságú explicit időszakok mellett azonosítjuk azokat a kamatláb-növekedési ráta kombinációkat, melyek mellett a két időhorizont érték-hozzájárulása megegyezik. E pénzügy-matematikai szempontú vizsgálat a vállalatok értékelésekor használatos módszerek megújítását hivatott előkészíteni.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az irodalomkutatást követően cikkünkben elméleti megközelítésben, pénzügy-matematikai eszközökkel közelítjük meg a kétfázisú diszkontált cash-flow modellek alkalmazásakor megfigyelhető véges és végtelen értékkomponens alakulását, összefüggését.
A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYE
Kutatásunk legfontosabb eredményei a véges és végtelen időhorizonton keletkező értékkomponensek determinisztikus összefüggésének bizonyítása, továbbá a különböző explicit előrejelzési időszakok mellett vizsgált kamatláb-növekedési ráta kombinációkra illesztett burkolófelületek grafikus ábrázolása.
ÚJDONSÁGOK, GYAKORLATI JAVASLATOK
Kutatásunk új elméleti eredményekkel gazdagíthatja a hazai szakirodalmat, hiszen a korábban publikált magyar közlemények között hasonló pénzügy-matematikai szemléletű vizsgálatot nem találtunk. Mindemellett hasznos kiindulópontot adhat további empirikus kutatásokhoz, ahol konkrét vállalati adatokon figyelhetők meg a feltárt elméleti összefüggések.
